Milyen lelkes voltam, amikor a "Tavasz mohaországban" című bejegyzésemet írtam! Ez a lelkesedés körülbelül annyival csökkent, amennyivel az útjelzőtáblákon lévő moháról kiderült, hogy alga. Szerencsére a többi tényleg moha és zúzmó, s így még lelkesedhetem...

Akartam írni egy bejegyzést a változókorról, mert úgy gondolom, ez egy tabutéma, s ezért segíteni tudok nőtársaimon. Aztán amikor elkezdtem írni, és szétválasztottam a nyavajgást a valódi problémáktól, rájöttem, hogy nem akarom, hogy mindenki olvashassa. Így hát a címét hosszabbítottam meg egészen középkorian dagályosra, kikötve, hogy ki nézheti meg: "Változókor - bejegyzés a barátnőimnek, nőknek és idegen, középkorú férfiaknak".

És akkor rájöttem, hogy ez micsoda hülyeség, ennek semmi értelme: ha ennyire rosszul érzem magam attól, hogy mások is elolvashatják, inkább nem írom meg.

Úgyhogy csak a végét hagytam meg:

"érdemes előtte elmenni egy tanácsadásra vagy beszélni valakivel, aki már túlesett rajta, és nem tartja tabunak. Ugyanis nem véletlenül változókor az elnevezése, és nagyon sok aggódástól, szorongástól és félelemtől kímélhettem volna meg magamat, ha felkészülök rá."

Szeretem az "Escape to the country" c. sorozatot. Városlakókról szól, akik hol több, hol kevesebb pénzzel nekiindulnak vidéken letelepedni. Főleg idősebbek, akik a nyugdíjaskorukra mint lehetőségre tekintenek. Nemcsak régi párok, de újonnan, idősebbkorban megismerkedettek is. 

Az epizódok mindig ugyanúgy zajlanak: a műsorvezető beköszön, megismerjük a vevőket, megtudunk pár dolgot az adott megyéről (fekvése, átlagos házárak). Ezután visszatérünk a vevőkhöz, akik elmondják, hogy pontosan millyen házra vágynak és mennyi pénzük van rá.

Megnézik az első házat, majd találgatják az árát, amit a műsorvezető árul el végül. Érdekes, hogyha tetszik nekik, akkor általában felül becsülik, ha nem, akkor alacsonyabb árat mondanak. 

A következő részben elviszik őket valamilyen helyi kisvállalkozást megnézni, általában az érdeklődésükkel megegyezőt. Ha valaki B&B-t akar indítani, akkor egy vendégházba, ha macska vendégházat, akkor egy kisállattartóhoz. 

A következő napon a második házzal kezdik, majd a "mystery house" következik, ami valamiképpen kihívás számukra. Ha például az elején azt mondták, hogy nem szeretnének nádtetőset, akkor nagy valószínűséggel az lesz. Vagy ha közel szeretnének lenni a faluhoz, akkor valamilyen távoli hely. De persze nem csak azért is módon, hanem kihívásként, inkább gondolatérbresztőnek. Például lehet, hogy nincs óriás kertje, ahol glampingot lehet indítani, de bejáratott B&B. Vagy tényleg mindentől távol van, de kivételesen szép a kilátása.

Az ezutáni napon a műsorvezető látogat el valamilyen, az adott megyére jellemző vállalkozáshoz vagy múzeumhoz. A vágóképekben meg mindig gyönyörű tájakat mutatnak és a zene is szép.

A legutolsó  részben együtt beülnek valahova, és megbeszélik, hogy melyik volt a kedvencük. Az esetek nagy részében a Mystery house. Sokszor egyik sem, de arra rájönnek, hogy pontosan mit is szeretnének. Akiknek sok pénzük van, azok ritkábban tesznek ajánlatot a látott házakra.

A legvégén a műsrovezető összefoglalja a tanulságokat, és néha azt is megtudjuk, hogy sikerült-e megvenni a kinézett házat.

Miután már jó sok részt megnéztem, rájöttem, hogy nem csak a műsorfelépítés ugyanaz, hanem a szereplők szóhasználata is.

A műsorvezetői szófelhő:

Lush countryside, rolling hills, sandy beaches, rugged coastline, hustle and bustle, you can put your own stamp on it "wow" factor, keep open mind.

A vevőké:

Edge of the village, open plan, house with character, vegetable patch, close to amenities, possibility to run a businness, keeping chickens/alpacas/horses/dogs, chocolate box, detached, nice size garden, barn conversion, wood burner, kitchen range.

És mégis élvezem a műsort. Talán mert én is örülnék egy faluszéli átalakított magtárnak, kályhával, fafűtésű tűzhellyel, ahol a konyha együtt van legalább az étkezővel. A szobák szép kilátásra nyílnának, a kertjében pedig lenne hely egy veteményeskertnek, pár gyümölcsfának és a jövőbeli kutyánk is jókat rohangálhatna benne...