Nem tudom, hogy miért most lett hír belőle - talán most került bíróság elé az ügy -, hogy 2011-ben egy jegesmedve megölt egy etoni diákot Norvégiában. Persze rögtön elképzeltem, ahogy a szülők megtudják - szörnyű lehetett. Nemcsak mint szülő képzeltem bele magam a helyzetükbe, hanem a saját, egyik alapfélelmem a medve támadás. A hírt a rádióban hallottam, és mivel nem értettem mindent, elolvastam az interneten.

Hát, nem kellett volna. A cikk nagyon részletes volt, a történetet pillanatról-pillanatra bemutatva, nagyon szárazon. Azt hiszem, hogy a hivatalos beszámoló alapján írták. Olyan volt, mint egy forgatókönyv; nagyon megrázó. Láttam magam előtt, ami történt.

A lényeg, hogy  egy kiéhezett jegesmedve megtámadta az egyik sátrat. Azért tudott bemenni a táborba, mert a jelzőrendszer meghibásodott, és nem jelzett, amikor áthaladt rajta. Senkinél nem volt jelzőtoll (ez egy toll alakú jelzőkészülék, ami úgy dörren, mint egy puska, és jelet is ad), se bors spray, a vezető puskája meg olyannyira biztonságos fajta Mauser volt, hogyha rosszul biztosítják ki, akkor automatikusan kiürül a tárja - sajnos ez is történt. Mindenki nagyon hősies volt, és végül lelőtték a medvét. Még négyen sérültek meg súlyosan.

Inkább nem is írom le.