Ma, amikor délben hazajöttem a College-ból, a következő kép fogadott:

Misi és Andris még mindig a csíkos, kissé már kinőtt pizsamájukban, a földön legó, hálózsák és az egyik gitár, a fotel a tévé előtt, a szoba közepén.

Misi büszkén mondja: - Nézd mit csináltunk!

Odaállnak a szintetizátor elé, és Misi eljátssza az Örömóda egy részét szinte hibátlanul.

Most Andrison a sor: - Képzeld mama, Misi ragasztotta rá a billentyűkre a nevüket, és én vágtam le hozzá a celluxot! Ezért Misi adott nekem 12 pennyt! Én meg adtam neki egy fontot, mert megtalálta a figuráimat! És elfelejtettünk enni! De nem fájt a hasam!

- Nekem se a fülem!

Micsoda öröm anyának lenni!