Ma láttam Lucy Worsley sorozatának sajnos utolsó részét (Royal History's Biggest Fibs). Ez nem járt olyan nagy rácsodálkozással, mint az előző kettő, de azért nagyon jó volt.

Nem is emlékszem, hogy tanultunk volna - hacsak uralkodott tól-ig szintjén - Queen Anne-ról (nem is használom a neve magyar változatát, mert valahogy falsnak tűnik). Nagy-Britanniában meg gyenge, csúnya, értéktelen uralkodónak tartják, amit tovább erősített a Kedvenc c. film, amiért Olivia Colman Oscart kapott.

Anne apja, II. Jakab (a kivégzett I. Károly fia) ugyan katolikus volt, de a nép türelmes volt vele, mert két protestáns lánya született, akiket szívesen láttak volna a trónon. De amikor a királynő 1688-ban fiút szült, kitört a pánik. A kor szokása szerint ugyan rendkívül sokan látták a szülést, mégis meggyanúsították, hogy a csecsemőt egy ágymelegítőben csempészték be hozzá! Itt egy kép, hogy mekkora egy ágymelegítő, úgyhogy valószínűleg mindenki tudta, hogy ez nem igaz:

A protestáns nemesség nem akarta, hogy Anglia újra katolikus legyen, ezért 7 nemes meghívta Orániai Vilmos holland helytartót, aki Jakab idősebb lányának, Mary-nek a férje volt, hogy szállja meg Angliát, és kergesse el Jakabot. A király megtört szívvel menekült, mert mindkét lánya a lázadó nemesek oldalára állt. Nagyon nehéz lehetett neki, mert ellentétben az akkori, távolságtartó szülői szokásokkal, nagyon közel állt a gyerekeihez: még játszott is velük gyerekkorukban! 

Ezután Vilmos és Mary együtt uralkodtak. Először Mary halt meg, majd Vilmos halála után Mary húga, Anne került a trónra. Férje György dán herceg volt, akivel házasságuk 25 éve alatt sem sikerült az uralkodók legfontosabb problémáját , az utódlást megoldani, ezért egész életében támadták. Szerencsétlen királynőnek 17 terhessége volt! Ráadásul számos betegség is gyötörte. Vörös foltos volt az arca, szörnyen duzzadt, fájós a lába. A doktorai szerint köszvénye volt és az akkoriban használt összes szörnyű "gyógyírt" bevetették, amitől még ráadásul gyenge is lett. Mivel néha tolószékbe kényszerült és mindenhova hordszéken vitték, nagyon el is hízott. A kutatók szerint valószínűleg lupusza volt, melynek összes szörnyű tünete miatt az ellenségei torkossággal, ivászattal és erkölcsi gyengeséggel vádolták.

És mindezen nehézségek ellenére Queen Anne képes volt uralkodni. Amikor trónra került nem sokat vártak tőle, mert ráadásul félénk és csöndes is volt. De nagyon meglepte az embereket: a koronázásakor megígérte, hogy a nemzete anyjaként fog uralkodni, a parlamenti első beszédében meg kijelentette, hogy teljesen angolnak érzi magát - ami nagyon sokat jelentett a képviselőknek.

Szóval egészen jól indult a dolog. A történészek szerint okos és ravasz politikus volt, aki a többi politikai szereplő manipulálával mindig elérte a végén, amit akart.

Mivel a spanyol király, II. Károly szintén örökös nélkül halt meg, utódjául XIV. Lajos francia király unokáját jelölte meg, ami egy katolikus óriásbirodalom kialakulásához vezetett volna. A franciák egyik célja ráadásul az volt, hogy újra katolikus király üljön az angol trónra. Anne és európai protestáns szövetségesei ezt nem hagyhatták, s összefogtak a franciák ellen: kitört a spanyol örökösödési háború, amelynek elején még senki sem sejtette, hogy a harcok majd meghatározzák Európa és a világ civilizációjának jövőjét.

Anne egyik kegyencnője Sarah - aki a gyermekkora óta közeli barátnője volt - Sir John Churchillhez ment férjhez, Marlborough grófjához. A gróf mindenképpen meg akarta támadni a franciákat, és Anne megbízta a hadsereg vezetésével. Churchill különlegesen jó stratégának bizonyult: támadását logisztikailag is megtervezte, hadseregét rendesen élelmezte és szakított a szemtől szembe való rohamozással. Több győztes csata után 1704-ben aratta legfényesebb győzelmét: arra kényszerítette az egyesült francia-bajor csapatokat, hogy a Rajnán túl hátráljanak, és feladják Bajorországot valamint Ausztria lerohanását. Marlborough ekkor kapta meg a királynőtől a herceg címet, és a Blenheim kastélyt:

És ekkor lépett Anglia a nagyhatalmak közé.

A háború tovább folytatódott és a franciák úgy tervezték legyőzni Angliát, hogy szövetségest kerestek a skótokkal.

Ugyan Anne Skócia királynője is volt, de a két országban különálló parlament működött. Úgyhogy Anne sürgette a skót parlamentet, hogy egyesítsék erőiket - gazdasági támogatásért cserében. Ez kizárta volna a skót-francia szövetséget, de Anne-nek ráadásul volt egy másik, még fontosabb célja is. Eddigre már számot vetett azzal, hogy valószínűleg nem tud trónörökös szülni, úgyhogy kiválasztott egy protestáns oldalági örököst, aki a tervezett egyesülés után mindenféle zökkenő és ellenkezés nélkül kerülhetne a trónra.

Persze ez nem úgy zajlott le, hogy a skótok örömmel beleegyeztek volna az egyesülésbe. Óriási számban írták alá a petícióikat: kereskedelmi céhek vezetői, gazdag kereskedők és közönséges polgárok is. Körülbelül 80 petíció született, mintegy 20000 aláírással, ami óriási számnak számított abban az időben. Egy, az egyesüléssel egyetértő okiratot találtak csak a történészek, de annak aláírói sem fogadták el Anglia feltételeit. Akkoriban nagyon erős volt a skót nemzeti öntudat: az emberek 2000 éves ősi királyságként gondoltak hazájukra.

De az egyesülés mégis megtörtént: megvesztegetéssel és címek osztogatásával, na meg egy kis "kreatív" politizálással. Az egyik szereplő, Hamilton hercege skót anti-unionista hős volt. Amikor a skót parlament arról próbált megegyezni, hogy kiket nevezzenek ki az angolokkal való tárgyalásokhoz, a herceg meglepő bejelentést tett: szerinte a királynőnek kell kiválasztania a tárgyalókat. Ez elfogadhatatlan volt a parlamentnek - megdöbbentek és összezavarodtak, hiszen ezt nem várták a saját hősüktől! Elhagyták az épületet, s az ott maradt nyolc képviselő megyszavazta az indítványt... Úgyhogy Anne saját maga választhatta ki azokat, akik Skóciát képviselték a tárgyalásokon az angol kormánnyal szemben. Hamilton meg Nagy-Britannia első francia nagykövete lett...

A tárgyalások három nap alatt lezajlottak, de még kellett a skót parlament jóváhagyása is. A képviselőket 20 ezer fontnyi arannyal (a mai árfolyamon 5 millió font) sikerült is meggyőzni... 

Azért elég furcsa belegondolni - mondja itt Lucy Worsley -, hogy Nagy-Britannia főleg azért született meg, mert egy asszony nem tudott gyereket szülni.

Anne ezután elhatározta, hogy véget vet a drága háborúskodásnak. Amúgy is mindig a háborúzás ellen volt, csak reálpolitikai okokból állt a háborút támogató whigek mögé, akikhez Marlborough hercege is tartozott. 

Közben a gyerekkori jóbarát, Sarah kiesett Anne kegyeiből. Basáskodó természete egyre kevésbé tetszett a királynőnek. Végül az tette be a kaput, hogy egy újabb, a franciákon aratott győzelem után, a Szent Pál katedrális ajtajában Sarah jól hallhatóan azt mondta Anne-nak: "be quiet" (maradj csöndben!). Ezután még meg is zsarolta, hogy nyilvánosságra hozza a hozzá írt leveleit. Anne erre megfosztotta minden tisztségétől és elküldte az udvartól, majd azt "ajánlotta" neki és férjének, hogy költözzenek külföldre. Ehhez mondjuk hozzájárult az is, hogy kiderült, a herceg jócskán megrövidítette az államkasszát.

A bosszúszomjas Sarah ezután ellentámadásba lendült: tőle eredeztetik a kor egyik népszerű gúnydalát, amely Anne és Abigail - a Sarah utáni kegyenc - leszbikus kapcsolatáról szól, és teljesen lerombolta a királynő hírnevét. Ehhez persze kellett az is, hogy a nyomda segítségével ebben az időben már széles körben terjeszthető volt a politikai szatíra. Mint egy népszerű popdal: mindenki énekelte a kocsmákban - és közben nem kellett félnie, hogy a Towerbe kerül miatta. Persze mindez Sarah-ra is visszaütött: a nép azt is feltételezte, hogy neki is viszonya volt a királynővel. A történészek egyébként valószínűleg soha sem fogják kideríteni, hogy volt-e Anne-nak leszbikus kapcsolata. Az biztos, hogy a Sarah-hoz írt levelei nagyon intenzív érzelmeket tükröznek. De mivel csak a bosszúszomjas Sarah tett az Abigaillel való bűnös viszonyra utalást, ezt nem fogadják el bizonyítéknak a mai kutatók.

Abigail, Robert Harley tory vezető unokatestvére volt. Harley-t kortársai igazi politikai cselszövőnek tartották. Anne vele dolgozott a francia-spanyol békeszerződésen. A következő választásokon a toryk nyertek a szerződés aláírásának ígéretével. De a whigek nem izgultak túlzottan, hiszen a lordok házában többen voltak, mint a toryk. De Anne ezt is megoldotta: egyszerűen alkotott 12 új lordságot. Egy kortárs szerint ez olyan volt, mintha a királynő "széttépte volna a Magna Charta-t", ugyanis addig elképzelhetetlen volt egyszerre ennyi új főrend kinevezése.

Az utrechti békeszerződésről nem sok szó esik azóta, pedig teljesen megváltoztatta az akkori világot. Véget vetett a francia dominanciának és a spanyolok ráadásul 30 évnyi monopóliumot adtak a briteknek a rabszolgakereskedelemben - ami a föld legnagyobb gazdasági hatalmává változtatta Nagy-Britanniát. 

Úgyhogy Nagy-Britannia születését - bárhogy is történt - Queen Anne vitte véghez. Igazi uralkodó volt: háborúzott amikor kellett, és békét kötött, amikor lehetett. A skót egyesüléssel létrehozta Európa legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét. Többször járt be a parlament üléseire, mint bármelyik elődje vagy utódja. A politikai és diplomáciai eredményei valamint a parlament folyamatos működése azt jelzik, hogy okosan gyakorolta jogait és ügyesen válogatta meg a minisztereit. 

Szóval vajon miért emlékeznek rá úgy, mint gyenge, buta, befolyásolható, a kegyencei által irányított uralkodóra (a magyar wikipédia is ezt állítja)? 

30 évvel halála után, Sarah, a volt kegyenc kiadta memoárjait, amiben hosszasan részletezi Anne gyengeségeit, butaságát, csőlátását, makacsságát, és butaságát.

Ráadásul nem ő volt az utolsó Churchill, aki újra írta a történetet. Winston Churchill - aki nagy tisztelője volt ősének, John Churchillnek - gyenge, oktalan uralkodónak állította be Anne-t, aki teljesen a herceg tanácsaitól függött.

De igazán sok időre a saját utódai tüntették el a történelemből. A greenwich-i Painted Hall 1707-1726-ig készült, és a brit sixtusi kápolnaként emlegetik. A főhelyen Orániai Vilmos és Mary szerepel, A hátsó falon, ami szintén kiemelt hely, I. György (Anne utódja) és családja került. Anne és férje pedig el lett dugva a magasba. Eredetileg a hátsó falon az ő győzelmeit mutatták volna be, de György inkább magát festettette oda. Így hálálva meg, hogy 50 lehetséges katolikus trónra jogosult örökös helyett ő kapta meg a győztes brit birodalom trónját.