Bath és a korom

2012. november 16. - annalog

Egy dolgon nagyon jól tetten lehet érni, hogy öregszem: a városnézésen. Akkor kezdtem el igazán látni is az épületeket, amikor a mélyén voltam a válásomnak, tehát 29 évesen. Egyszer sétáltam a Margit-szigeten - sokat sétáltam akkoriban ott - és megszólított egy férfi, mondván, hogy biztos boldogtalan vagyok, mert aki szomorú, az vagy lefelé vagy fölfelé néz séta közben. Nahát, én főleg felfelé néztem, s így fedeztem fel a fák és házak szépségét. Akkor vettem észre a csupasz fák koronájának sokféleségét, az épületszobrokat, a cikornyás ereszcsatornákat, a tetőlakásokat, az erkélyek díszítését. Aztán megismerkedtem Gergővel, aki mindig is szerette a városokat felfedezni, az épületeket bámulászni. Nem azért, mert boldogtalan volt, hanem mert egész kiskorától kezdve nagyon sok gyönyörű helyet látott a szüleivel. Így, amikor elutaztunk Párizsba, már egész más szemmel "néztem várost".

És most, hogy múlt vasárnap Bath-ban voltam, vettem észre, hogy mennyire semmit nem láttam belőle, amikor 19 éve ott jártam, még Péterrel. Emlékeztem a folyóra, a hídra és a vízlépcsőre, de akkor nem tett rám különlegesen mély benyomást.

Pedig egészen különleges, teljesen más, mint amit eddig itt láttunk. Először is a várost magas dombok veszik körül, amire felkúsznak az utcák. Az épületek homokszínűek, monumentálisabbak és egy-két térnek századfordulós - bocsánat: múlt századfordulós - fürdőváros hangulata van. Egyébként már a rómaiak is építettek itt fürdőt, hiszen itt van Anglia egyetlen termálvize. Gergőt Umbriára és Párizsra is emlékeztette egyben.

Itt hagytam abba a bejegyzést még júliusban, mert közbejött holmi hazautazás... De most, hogy Évi meglátogatott minket, megint elmentünk, mert nagyon tetszettek neki az ott készült képeink. Ő fejtette meg, hogy miért ilyen más ez a város. Őt ugyanis Bordeaux-ra emlékeztette, s addig nem nyugodott, míg utána nem járt a rejtélynek

Mint kiderült, Bath Victoria királynő uralkodása alatt lett nagyon népszerű fürdőhely. Persze ez így nem teljesen igaz, mert mint már említettem, a rómaiak is szerették a gyógyvizét. De nem ez utóbbiak miatt olyan, mint ahogy most látjuk, hanem a palladiánus klasszicizmus miatt, amit egyesek inkább a reneszánsz késői hajtásának tekintenek (hű, de nagyképűen hangzik:-)). Itt van egy jó kis oldal, ha valakit mélyebben érdekel:

http://www.londonanglia.hu/varos/bath

Na de elég a szövegből, jöjjenek a képek. Össze is lehet hasonlítani, hogy a júliusban vagy az októberben készültek a jobbak!

Itt van például a Pulteney-híd. Úgy néz ki, mintha a kora középkori lenne, pedig 1769-1774. között épült: